2016-2017

Évértékelés, visszatekintés, számvetés

img_758_60_800Amióta az eszemet tudom, végeztem bizonyos fajta évértékelést. Volt, amikor csak magamban, átgondolva az előző év történéseit, és előre vetítve az új évét. Ezt általában úgy szoktam megtenni, hogy előveszem az óév határidő-naplóját, és átolvasom, aztán előveszem az újév határidőnaplóját, és beleírom a már most előre tudható programokat, eseményeket. Később a naplómban végeztem el ilyenfajta áttekintést , amióta pedig blogot írok, mindig felkerül rá az épp aktuális számvetésem. Most a 2016 került terítékre.

img_-026Párom mesélte, hogy egy fb-os csoportban feltették a tagoknak a kérdést, hogy milyen volt ez az évük, és a többség ilyeneket válaszolt: „szar, szarabb, mint a korábbi, életem legszarabb éve, stb.”. Ezen elkezdtem gondolkozni, és rájöttem, hogy egyetlen évemre sem tudtám egyöntetűen kijelenteni, hogy rossz volt. Az életnek annyi területe van, hogy ha volt is olyan, amiben épp mélyponton voltam, a többi ezt ellensúlyozza.

img_8268Persze tényleg van olyan év, ami nem egyértelműen kapna nálam 10-es értékelést. Azon agyalok, hogy vajon mitől függ ez, és rájöttem , hogy számomra – sok minden más mellett (pl. párkapcsolat, gyerekek, hivatás) elsősorban hely határozza meg egy évhez a hozzáállásomat, azaz az otthonunk, a falu, a közösség. Ezért kap pl. 2009 egyértelmű piros pontot (Máriahalom, Biofalu, Úny, Vendégház, Magyarok Szövetsége, MOGy).

img_-100Vegyük pl. a 2014-es évet, a nagy változások évét. Válás, gyerekekkel való kapcsolat a béka segge alatt, régi élet borulása, nem épp szívderítő. Viszont megismerkedtem az új párommal, megint rám talált a szerelem, megjelent az ÉletIskola, és szép helyre költöztünk, ezek mind feledtették a sok szomorúságot. Ha a 2014 a megújulás, a szabadság-szerelem éve volt, akkor 2015 a várakozásé, az érlelődésé, a türelemé. Sok kisebb esemény történt persze ekkor is, de jelentős, látható, kézzel fogható változás nem. Bezzeg idén!

img_0857Mikor eljön az év vége, az ember hiába próbál reálisan értékelni, a „csak a szépre emlékezem” érzés kerül előtérbe, és a vacakabb pillanatok hajlamosak homályba borulni. Azért én megpróbálom átlagos szemüveggel nézni a 2016-ot, de ez tényleg annyira frankó év volt, hogy a végére úgyis rózsaszínűre fog színeződni.

„Kilences” év volt (2+0+1+6=9), ami isteni szám. Isteni is volt ennek a 365 napnak a nagy része. Milyen címet is adhatnék neki? Mondjuk: „A siker éve”. Vagy: „A stabilitás éve”.

img_8895A legmeghatározóbb idén a nógrádi ház megvásárlása, a Börzsönybe költözés, a saját otthon megteremtése volt. 2015-ben elkezdtük a helykeresési projektet, ami 2016 elején már egészen konkretizálódott. Három házat nézegettünk, és az év elején dőlt el, hogy a Hajnalka utca 3. lesz a miénk. Több bejárást is tartottunk ide, aztán egy különleges napon, február 29-én megvásároltuk a házat – ez a nap igazi családi ünnep lett az aznap megismert Lajossal, Nagymamival és barátnőmékkel. Aztán márciusban tartottunk Nógrádon egy családi kitakarítást, Henyén pedig egy hatalmas selejtezést és pakolást. Már „csak” a költözés várt ránk, amit áprilisban sikerült sok segítséggel, két lépcsőben megoldanunk. Mármint a Balaton-felvidékről.

Szigetszentmiklóson még a páromra várt az ő lakásának eladása, majd egy óriási selejtezés (33 év holmija!) és összepakolás, végül (szintén baráti összefogással) május végén az ő holmijának az elköltöztetése.

img_9603Az otthonteremtés következő szakasza a berakodás, és berendezkedés volt (persze csak úgy nagyjából). Ezután a felújítás következett, jó pár mérföldkővel. Ilyen volt a fürdőszobánk létrehozása (hatalmas káddal!), a kályhaépítés (csikótűzhely: fűt, főz, süt), valamint a tetőtér rendbehozatala és a gyerekszobák kialakítása. A ház nagyon sok pontja megújult még, amiről rendre beszámoltam a blogon és a facebook-on.

Az utolsó lépés a szomszédos telek megvásárlása volt, ahol már birtokba is vettük a kisházat, és elkezdtük a kertrendezést. Sikerült kis veteményest is kialakítani, termett némi saját zöldségünk. Nyáron-ősszel sokat jártuk Almáskertet, és gyümölcsöket, terméseket gyűjtöttünk. Belevetettük magunkat a zöldségek-gyümölcsök eltevésébe: a kamránk tele lekvárral, befőttel, paradicsommal-lecsóval, valamint télire eltett krumplival, hagymával, répával, és elkészült az aszalónk is.

img_8374A másik nagy esemény az volt, hogy életemben először ültem repülőn! Meghatározó élmény számomra a madeirai út, ahol az óceánt is sikerült megpillantanom (sőt, fürödni is benne). Soha korábban ilyen hosszú időt nem töltöttünk kettesben, tényleg tökéletesen sikerült ez az út.

Emellett tartogatott még néhány kisebb utat, kirándulást, programot az év.

13101058_1105907986132598_689807704_nÁprilisban nagy esemény történt: a rólunk szóló film („Once upon time in Hungary”) bemutatója Komáromban, a Mediawave filmfesztiválon. Öröm volt újra találkozni Zimuval, és furcsa volt látni, hogyan éltünk 3 évvel ezelőtt…

img_9716Tavasszal az Ariadne barlangkutató egyesület filmvetítésén és baráti találkozóján vettünk részt Szentendrén, aztán nyáron az ő rendezésükben a Barlangnapokon Klastrompusztán, ahol a gyerekprogramokban segédkeztem, ősszel pedig a Holdvilág-árokban segédkeztem az ásatások utáni felmérésekben.

13250290_1040716559348116_1469035673_nMájusban Meső nagyszabású szakrális menyegzőjére voltunk hivatalosak. Sok rég látott ismerőssel sikerült újra találkoznom és a hangulat is nagyon emberi volt.

img_404_26_800Júniusban a nógrádi várjátékokra mentünk el, és jó volt tapasztalni az értékes emberek, értékes kézműves alkotások, előadások jelenlétét. A gyerekek többször is jártak fent a várban, és legközelebb csak Márton-napkor, a lámpásos felvonulás alkalmából.

img_-056Immáron harmadik éve vettünk részt az Everness fesztiválon (Balatonakarattya), ahol Életiskola előadást tartottam. Volt ebben az évben még egy ÉletIskola kör, ősszel Tatabányán.

img_9351Érdekes, női körből csak kettőt tartottam 2016-ban. Egyet nyár elején Nógrádon a teraszunkon, egy „retrót” (régi „boldogasszonyok” találkozója) pedig a Margitszigeten.

img_9811Csak egyszer vettünk részt koncerten, de az aztán nagyszabásúra sikeredett: maga a VOLT-fesztivál! Igazából az Iron Maiden volt a cél, de azért meghallgattuk a Kowalskit, a Csíkot és a Tankcsapdát is. Másnap soproni városnézéssel ünnepeltük a születésnapomat.

img_-154Bizony, nemcsak amiatt volt bűvös számú az év, mert kilences az évszám, hanem azért is, mert életemben lezártam egy hetes szakaszt, hiszen 42 éves lettem. (A gyerekeim is nagyot nőttek, fejlődtek: Virág 16, Kende 13, Csillag 11, Ilus 9, Kincső 6 éves lett.)

img_0509A Balaton eléggé hiányzott nekünk, ehelyett a váci strandon pancsoltunk-napoztunk néhányszor. Míg Henyén éltünk, Révfülöp illetve Tapolca számított a főbb központnak most viszont Vác, ahol sokszor sétáltunk, könyvtárba jártunk, a fagyinapot is itt tartottuk, és a Duna-parti ártéri tanösvényt is bejártuk.

img_-045Nyáron Nyíregyházán töltöttünk el egy hétvégét: Skanzen, Sóstó, állatkert volt a program.

Rövidebb biciklitúrát csináltunk a hegyeken át Szokolya-Királyrétről Nógrádra.

img_-112Októberben az országos kéktúra Balaton-felvidéki szakaszának első felét jártuk be, azaz 3 nap alatt 65 km-t gyalogoltunk hátizsákkal a Keszthelyi-hegységben.

img_-021Budai-hegységben szép napot töltöttünk el: fogaskerekűvel fel a Széchényi-hegyre, gyerekvasúttal a János-hegyre, majd a kilátó után libegővel le.

img_9176A kisebb kirándulások (Róka-hegy, Kálvária-domb) nagyobb, téli túrát is tettünk a Börzsönyben: a legmagasabb csúcsot, a Csóványost másztuk meg.

csovanyos-0112016-ban őskori barátságok újultak meg (Barbiék!), találkoztam Nikivel (Görgina) és Erzsivel (Alma Meter) is. Furcsa volt megint visszalátogatni régi falunkba Únyra, és ott beszélgetni néhány régi baráttal. Egyértelműen érezhető, hogy közelebb költöztünk a fővároshoz, hiszen sokkal többen látogattak el hozzánk most, mint mikor a Balatonnál laktunk (többek között Timi, Bea, Dóri, Márta, Zsuzsa, Dia, Kriszta).

img_9090Sokkal mozgalmasabb itt a közösségi élet, több emberrel találkoztunk, több emberhez juthattunk el. Például majálist rendeztünk a kertünkben májusfa-mászással a környékbeli családok részvételével.

A közösségi élet egyik színtere a környéken a diósjenői Boróka-ház, ahol háromszor is jártunk: TED-es beszélgetőkör a szülőségről, Fény-ünnep betlehemezéssel és szer-tűzzel, valamint tegnap egy közös Szilveszter, ahol a vidám társasjátékozásé volt a főszerep.

p1000047Ha már az ünnepekről esett szó: sajnos a költözés miatt néhány családtagnak elsikkadt, vagy teljesen el is maradt a születésnapja. Ezt nagyon sajnálom… Talán kárpótlást jelentett az adventi készülődés és a csodálatos karácsony szeretteinkkel.

img_8934Tudom, hogy két évig húzódott, de csak ebben az évben sikerült végleges pontot tenni a házasságom végére. Két tárgyaláson is részt kellett még vennem Tapolcán, hogy végre áprilisban kimondják a válást. Nagy küzdelmek árán, de mondhatom, hogy megnyugtató megoldás született a gyermekek elhelyezésére és a láthatásra. A tartásdíjat viszont hiába ítélte meg a bíróság májustól, azóta se kapok egy fityinget se (azaz több mint két és fél éve nulla forint a volt férjemtől…).

img_572_23_800A kedvesemmel viszont a szerelmünk megerősödött, igazi társ-érzés alakult ki közöttünk. Hogy ne csak rózsaszín festékkel fessem ezt a bejegyzést: bizony, akadt konfliktus köztünk bőven. Ezeknek főleg a ház-felújítás körüli gondok és a gyerekekkel kapcsolatos problémák voltak az okai. Utazásai okán elég sokat voltunk távol egymástól, és nem mindig volt könnyű a távollét. De megünnepelhettük a 2. évfordulónkat, és immáron több mint két és fél éve vagyunk együtt jóban-rosszban.

Virág öcséméknél töltött el másfél hónapot Kanadában (élete 2. repülőútja, de az első egyedül!), a többiek pedig gyerekek Bakonyban az apjuknál. Nekik meghatározó a közös otthontanulás a Börzsönyi ÉletIskola nevű tanulócsoportban, amit a barátnőmékkel szervezünk. Virág és Kincső néptáncozik (Abán illetve Szendehelyen), Csillag pedig furulyázik. Erről bővebben az ÉletIskolás bejegyzésekben olvashattok.

img_9072Kicsit elkezdtem visszatérni a munka világába. Angoltanítás és alkalmi honlapos munkák segítségével lendültem bele sok kihagyott év után a dolgozó nő szerepébe. Belekezdtem egy önképzésbe: egyelőre magánszorgalomból, könyvek és netes anyagok segítségével tanulom a „life-coach” (életvezetési segítő) szakmát. Nemcsak tanítok, tanulok is nyelvet: orosztudásom felfrissítésébe fogtam bele a duolingo program alkalmazásával.

Még egy dologban hozott újdonságot a 2016-os év: bevezettük a „családi kupaktanács” fogalmát. A karácsonyi ünnepekre készülve, illetve a gyerekek iskoláival kapcsolatban tartottunk már együtt nagy megbeszélést. Most pedig életünkben először családi számvetést végeztünk. Ha már én megírom az év-értékelést, kíváncsi voltam, a többieknek mi volt fontos és jó (esetleg rossz) az elmúlt időszakban. Érdekes volt hallani, hogy a gyerekek közül ki mit emel ki: például Bakony, cica, Kanada, szerelem, új barátok, furulya… A saját szobát mindenkit nagy pozitívumnak értékelte, és ez a kedvesem szívét láthatóan örömmel töltötte el.

img_8787Az első kör a múltról szólt, a második pedig a jövő év terveiről. Az előző bejegyzésben már szóltam az én fogadalmaimról, de azért most pár sorban még leírom, mit várok én 2017-től:

  • ház bővítése: nagyobb konyha-étkező-nappali tér kialakítása; kedvesemnek (végre!) saját szoba a saját holmiknak, melyek nagy része jelenleg a kisházban várakozik; szintén neki hiper-szuper műhely kialakítása; nekem hiper-szuper kamra megteremtése, hiszen még több élelem-eltevést tervezek; tornác és terasz felújítás
  • a két kert összekapcsolása, nagy veteményesek megteremtése, sok-sok zöldség termesztése, kinti gyerek-játszó kialakítása
  • önképzés folytatása, life-coach tanfolyam elvégzése, szakképesítés megszerzése, és még ebben az évben valamilyen formában a segítői munka elkezdése
  • egészségesebb életmód, rendszeres torna, több túra, kevesebb édesség, több gyümölcs és folyadék
  • a közösségi életben nagyobb aktivitás, néhány rendezvény megtartása nálunk, rendszeresebb női körök (talán a Boróka-házban?) és ÉletIskola körök (Everness-en már egészen biztosan)
  • ha már fesztivál, augusztusban megyünk a FEZEN-re, és talán lesz még pár kisebb koncert is
  • környék alaposabb bejárása, utazások Nógrád-Pest megyében, kirándulások a Börzsönyben (pl. Bánki-tó, Drégely vára, Nagybörzsöny, kisvasút, Kemence, Magas Tax, Nagy-Hideg hegy, kompozás Visegrádra, Szentendrei-sziget…)
  • kerek születésnapok 2017-ben: Tündér Ilona 10, Lajos 20, Ottó pedig 90 (!) éves lesz
  • eddigi utazás-tervek: Málta, Lillafüred és talán Grúzia

Valamint lesz még egy nagy esemény, amiről majd időben tudomást fogtok szerezni…

2017. (!!!) Fergeteg hava

4 thoughts on “2016-2017

  1. Hogy telik az idő! Most döbbenek csak rá, hogy “tegnap” még jurtában élő férjes asszony voltál, ma meg független, öntudatos, egyik kirándulós kalandból a másikba csöppenő nő.

    Köszönöm a meghívást a miskolci találkozóra, ezúttal viszont nem tudok részt venni rajta. Ám ahhoz, hogy hírt adjak magamról, nem kell várni a legközelebbi személyes találkozóig. Mesélek kicsit, velem mi történt 2016-ban.

    Elvégeztem februárban egy Jövőképem című hétvégi tréninget, ami során végigvettem, miben vagyok jó, milyen szakmai célokat érdemes kitűznöm, és azok megvalósításán dolgoznom. Ez annyira jól sült el, hogy március óta otthon, távmunkában dolgozom egy tudományos egyesületnek pályázati menedzserként. Vége az oda-vissza napi szinten három órás bejárásoknak, és rengeteg időm van mellette az írásra koncentrálni. A munkámnak köszönhetően áprilisban ellátogattam Prágába, októberben Los Angelesbe.
    Ha már utazás: jártam a Kopaszi-gátnál, Hollókőn, Ócsai pincesoron, skandináv gasztrofesztiválon, Dagály fürdőben (amit azóta be is zártak a FINA előkészületek miatt), nagykátai strandon többször, a Bükkben a dédesi várnál, Poroszlón (körbetekertem a Tisza tavat), elbicikliztem a Naplás-tóra Gödöllőről (vissza már HÉV-vel mentem), kisvasutaztunk Nagybörzsönybe, voltam a váci tanösvényen, a vácrátóti arborétumban. Csaptunk egy spontán veszprémi kiruccanást, ellátogattunk a múzeumfesztiválon a gödöllői kastély bunkerébe és padlásterébe. Ismételten felkerestem a margitai kilátót, végül Zalakaroson teleltünk.
    Elnéztem a népligeti sörfesztiválra, ahol jót beszélgettem írótársakkal. Az írás mostanában felpörgött, több irodalmi megmérettetésen is indultam, és majdnem beadtam egy regényemet az Aranymosásra. Azért majdnem, mert olvasószerkesztői vélemények után úgy határoztam, dolgoznom kell a művön ahhoz, növeljem a kiadási esélyemet. Jártam budapesti könyvfesztiválokon, és ismerőseim könyvbemutatóin, tanulságos volt mind.

    Mielőtt távmunkás lettem, a Semmelweis Egyetemen dolgoztam. Érdekes volt beletekinteni kicsit az egyetemi közszféra pályázatos mindennapjaiba, és szereztem ott egy új barátot. Hozzád hasonlóan bennem is feltámadt az érdeklődés az orosz nyelv iránt, ezért június óta tanárhoz járunk.

    Jártam ortopédián, mert időről időre nagyon fájt a derekam, lumbágót diagnosztizáltak. Nem emelhetek nehezet, és érdemes mozognom. Nagyjából fél évig pszichológushoz is jártam alvászavarral és a szexualitáshoz való viszonyommal. Voltak nagy, egész életre kiható felismerések. Olyan nem lehetek, mint mindenki más, a sérüléseimet, torzulásaimat nem lehet elfújni, meg nem történtté tenni, abból kell kihoznom a legtöbbet, ami nekem adatott.

    2017 nekem a motiválás éve lesz, és kívánom neked a legjobbakat!🙂

    Kedvelés

    • Hűha, köszönöm szépen ezt a részletes beszámolót. Ahogy elnézem, te sem unatkoztál 2016-ban. Örülök neki, hogy sikerült a munkádon változtatni, és hogy az írásra több energiát szánhatsz. Úgy érzem, ebben az évben az egészség lesz számodra a központban. Kívánok sikeres évet!

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s