Iskola, iskola…

 

23

…de sok gyerek jár oda… – hangzik a gyerekvers. Tényleg sok jár, de hogy az én gyerekeim közül eddig nem sokan, az is biztos. A létszámban és az arányban azonban mostanra erőteljes változások álltak be. Immáron kilencedik tanévünket kezdjük úgy, hogy itthon tanulunk, de most már csak kettő kislányom magántanuló, Kende és Csillag szeptembertől iskolások lettek.

Két évvel ezelőtt Virág lányom önként és dalolva választotta, hogy rendes, nappalis diák lesz egy iskolában. Nem is csodáltam; az utolsó évben tök magányosan élt velünk fent egy szőlőhegyen, nulla darab kortársával, halálra unva magát, egész nap a könyveibe temetkezve. Elege volt a testvéreiből, belőlem, és az otthontanulásból is. (Első-másodikban járt csak suliba, hat évet magántanuló volt.) Alig várta Abát, a közösséget, a kollégiumot, az önállóságot. Be is jött neki, jól tanul, és szeret is ott lenni.

20

A mostani eset azonban nagyon más. Itt én küldtem őket suliba. Ráadásul Kende és Csillag soha életükben nem voltak iskolások; hét, illetve öt évet úgy töltöttek, hogy végig intézményen kívül tanultak. Volt ebben nagyobb tanulócsoportos tanulás Széplakon, magányos magántanulás anyával Máriahalmon és Henyén, tanulás barátokkal Istvándon és most Nógrádon.

Változatos volt a gyakorlati megvalósítás, de a háttér is folyton más volt: önkormányzati suli, alapítványi iskola, Waldorf, külföldi intézmény, magántanulás, egyéni tanrend, volt itt minden. A cél: egyre egyénibb, szabadabb, életszerű tanulás. Most azonban ezt egy tollvonással keresztülhúzta egy törvény-módosítás, úgyhogy a második félév kellős közepén nagy váltásra kényszerültünk, bele egy normál állami iskolába. Egyelőre magántanulóként.

19Barátnőmmel együtt rengeteg erőfeszítést tennünk, hogy egy elsős, egy másodikos, egy harmadikos, két ötödikes, és két hetedikes gyereket a vizsgákra felkészítsünk. Mondanom sem kell, borult az életünk rendesen. Mi ősszel Jókaitól a Kőszívűember fiait vettük, itt a Szent Péter esernyője volt a kötelező. Földrajzból az övezetességről tanultunk jóval korábban, ide a világ kontinensei kellettek. Minden más. Lényeg a lényeg, hogy gyakorlatilag pár hónapunk volt arra, hogy az augusztus végi vizsgákra egész éves anyagokat átvegyünk a gyerekekkel.

Ilyen kemény nyaram nem emlékszem, hogy lett volna, pedig nagyjából beosztottuk a dolgot: a barátnőmé lettek a reál tárgyak: matek, fizika, kémia, biosz, enyém pedig a humán. magyar, töri, angol, föci. Ez persze nem jelentett éles határt, képben kellett lennünk a többi témában is, tehát barátnőm is dolgozott ki magyar meg töri tételeket, és én is fizikáztam meg kémiáztam, ha úgy jött ki a lépés. (Kérdezzetek bármit az ionos kötésről vagy a forgatónyomatékról, kenem-vágom a témát!)

24

Rengeteg időnk elment a tanulással, sajnos a vakációban is, és nagyon sok volt a feszültség, a súrlódás. Nem csodálom, én is szívesebben pancsoltam volna a Balatonban, mint hogy mondatot elemezzek. Voltak pillanatok, amikor erősen kételkedtünk benne, hogy gyerekeink sikeresen veszik majd az akadályokat. Konkrétan: többször elhangzott részemről, hogy „te meg fogsz bukni!” A bukás pedig az évismétlésen kívül azzal jár, hogy vége a magántanulásnak. És mire elérkeztünk a vizsgákig, már egészen biztos is voltam benne, hogy akármilyen eredmények is születnek, a nagyok részéről vége is lesz, mert én ezt nem fogom bírni, és nem is akarom csinálni a továbbiakban.

Meg kell mondjam, élt bennem egyfajta iskola-undoritisz, és be kell vallanom, hogy nagyon előítéletes voltam és általánosító. (Konkrétan: fúj, suli, fúj, tanárok! Pedig én is tanár vagyok alapból…) Nos, az itteni tanárok már a kezdetektől fogva támogatást ígértek, de sajnos sok olyan esetről hallottam, ahol „az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó” elvet nem követték tettek. Esetünkben viszont igen. Mindenki nagyon segítőkész volt, bármikor be lehetett menni órára, konzultációra, részletesen megkaptuk a követelményeket, és ezektől a vizsgán sem tértek el. Nem kötözködtek, és nem arra voltak kíváncsiak, amit a gyerek nem tud, hanem amit tud.

26A két nagy két teljesen különböző módon állt a vizsgákhoz. Csillag sokat és könnyen tanult, de folyamatosan parázott. Töriből például nem tudtam olyat kérdezni, amire ne válaszolt volna tökéletesen, mégis meg volt róla győződve, hogy nem tud semmit. Közölte, hogy meg fog bukni mindenből (ehhez képes négyesnél rosszabb jegye nem lett), szóval önbizalma a béka hátsója alatt. Kendéé épp ellenkezőleg. Ő is készült, de nagyon lazára vette, és meg volt róla győződve, hogy át fog menni mindenből, sőt, egész jól, még akkor is, amikor én síkideg voltam, hogy „te meg fogsz bukni!”. Kende egyébként az év meglepetése. Fiam, aki élete 14 éve alatt utált tanulni, és nem is vitte túlzásba, most nagyon rákapcsolt, és tisztességgel készült mindenre.

Eredményeink:

– Kincső: jól megfelelt (ők még nem kapnak jegyeket)

– Ilus: matek, környezet és erkölcstan 5, nyelvtan 4, olvasás 3

– Csillag: irodalom, töri és erkölcstan 5, matek, nyelvtan, angol és természetismeret 4

– Kende: erkölcstan 5, matek, fizika, kémia, töri és infó 4, föci és biosz 3, angol, irodalom és nyelvtan 2

27A vizsgák tehát sikeresen lezajlottak, de a gyerekek már ekkor tudták, hogy a magántanulás részükről ezennel véget ért. Többen feltették a kérdést nekem, hogy: MIÉRT??? Hiszen én vagyok Réka, az otthontanulós-guru, az ÉletIskola hirdetője, az ős-OO-s (így rövidítjük magunkat, otthonoktatókat) – remélem, átjön az irónia. És most öt gyerekemből már három iskolás és csak kettő magántanuló…

Mert elfáradtam. Nyolc évet úgy éltem le, hogy folyamatosan otthon tanultam egyre több gyerekkel. Vajon jól csináltam? Fogalmam sincs. Lehet, nem most kellene megkérdezni a gyerekeket, hanem 5, 10, 15 év múlva, vagy talán akkor, ha már nekik is lesznek gyermekeik.  Volt benne sok öröm és sok bánat is. Élveztem is az otthontanulást, és átkoztam is sokszor. Rengeteg időt és energiát áldoztam rá. És most elég volt. Elfogyott az energiám, a lendületem, a lelkesedésem. A döntésemben közre játszott az is, hogy úgy éreztem, képtelen vagyok ennyi mindent átlátni és összeszervezni. De az is, hogy mindkét gyerek a kamaszkorban van, annak minden „csodás” hozadékával együtt, ami kezdte megmérgezni az itthoni együttléteinket. Aki ezt úgy ítéli meg, hogy lepasszoltam a gyerekeimet, hát tegye. Van ebben is igazság. Szeretnék több időt, több pihenést, több magamra fordított energiát. (Hogy miket tervezek, arról majd külön bejegyzés volt szólni.)

28

Nagyon furcsa volt belekezdeni az iskolás életbe. Volt olyan része, amit a gyerekek kifejezetten élveztek, például hogy megrohamoztunk egy váci papírboltot, és kifosztottuk (ezt csak anya pénztárcája nem szerette…). Szuper új tolltartók, ceruzák, tollak, lehetett pakolászni, rendezkedni.

A tartós ingyenes tankönyvek kötelező becsomagolását viszont nagyon utáltuk. Rajtam konkrétan kifogott, Zoli mutatta meg a gyerekeknek, hogy kell, miután én majdnem a falhoz vágtam a pocsék fóliát és a celluxot. Aztán ők látták el borítóval a könyveiket. Amiből rengeteg van.

Egy gyerek = három cipő. Egy, amiben megy, egy váltócipő, egy tornacipő. Ez utóbbit vennem kellett mindkettőnek, mint ahogyan azzal is szembesültem, hogy Csilunak nincs fehér pólója, Kendének meg tornagatyája.

Fura, hogy tízórait kell készíteni reggelente. Mégis jobb, mint pénzzel elküldeni a gyereket a boltba. Ez egyrészt drágább, másrészt tuti mindenféle szir-szart vennének maguknak. Így inkább itthonról viszik, olcsóbb, és egészségesebb. Természetesen nem menzások! Egyrészt mert vegetáriánusok vagyunk, másrészt mert itthon várom őket meleg ebéddel.

29

Érdekes arról is írni, ki hogyan állt az iskola-kérdéshez. Itt is két totál eltérő viselkedést tapasztaltam. Csillag utálta az egészet. Persze emiatt engem is. Mint akit halálba küldenek, olyan fejjel mászkált fel s alá a nyár utolsó napjaiban. Kende meglepő módon teljes belenyugvással fogadta a hírt, és közönyösen állt ahhoz, hogy utolsó általános iskolás évét intézményben fogja tölteni.

Érdekes volt az évnyitó. Kezdjük azzal, hogy egyiküknek se volt fehér blúza-ingje. Kende felvette Zoli (!) 25 évvel ezelőtti (!) esküvői (!) ingjét, hozzá Lajos mellényét. Nagyon menő és egyedi lett! Csillag pedig Virág blúzát kapta kölcsön, és nem fekete szoknyában ment, mint a többi gyerek, hanem egy szép sötétbarnában. Természetesen se fehér nejlonharisnya (volt amúgy is kb. 35 fok), se lakkcipő. Viszont szokásos beszédek, versek. Nem is emlékszem, mikor énekeltem utoljára nyilvánosság előtt a Himnuszt és a Szózatot (én amúgy ilyenkor mindig meghatódok).

30

Végül azt is érdekes megvizsgálni, ki hogyan vészelte át az első két hetet. Meg voltam róla győződve, hogy a mostanában antiszoc Csillag némán ül majd az órákon, és a szünetekben magányosan majszolja majd a tízóraiját. Erre begyűjtött több piros pontot az órai munkáért, jelentkezett (!), és rögtön az első napon talált magának egy újdonsült barátnőt, aki azóta több délutánt töltött nálunk, mint odahaza. Már van két ötöse rajzból és technikából.

Kendéről pedig, akiről azt hittem, hogy végig baromkodja majd az órákat, és intő-halmokat hoz majd haza, a következő jellemzést kaptam az osztályfőnökétől: „értelmes, érdeklődő, jól beilleszkedett” (!). Első nap, mikor az új gyerekeknek be kellett mutatkozniuk, állítólag a többiek félénken motyogtak valamit, bezzeg Kende: felállt, szembefordult a többiekkel, és szép határozottan mesélt magáról. Ezzel is jól indított, és az órai munkájával is, ahol a tanárok kérdéseire (tájékozottságának köszönhetően) sokszor csak ő tudja a választ. Kidumálja magát minden helyzetből, ezért nincs még fekete pontja (pedig lehetne, nem is egy).

Töredelmesen be kell vallanom, hogy teljesen félreismertem a gyerekeimet.

A tanárokat szinte kivétel nélkül dicsérik, hogy rendesek és kedvesek. Ami nem tetszik nekik, az a sok hülye, sokszor felesleges szabály. Osztály vigyázz, jelentés, kettes sor, és hasonló baromságok. Úgy látszik, ezek 30 év óta semmit se változtak (30 éve ballagtam el az általános iskolából).

Az órarendjük nagyon összevissza, van nulladik óra, de van, hogy csak 2. órára kell bemenni. Van dupla lyukas, amikor még ebédelni is haza lehet jönni, és vannak délutáni edzések, kézilabda és atlétika. Csillag továbbra is jár furulyára, Kincső pedig zongorázni kezdett. Plusz ugye a szolfézs.

Szép lassan kezdem megszokni, hogy negyed 9 tájban (itt fél 9-kor kezdődik a tanítás) a két nagy útnak indul, gurul (Kende biciklivel jár) iskolába. Gyalog kb. 10, kerékpárral 5 perc az út. Mi pedig a két kislánnyal itthon maradunk, és továbbra is együtt tanulunk. Hogy mit és hogyan? Erről természetesen havonta be fogok számolni nektek.

 

  1. szeptember

6 thoughts on “Iskola, iskola…

    • Kendéék osztályába még másik három új gyerek jött, szóval nem egyedüli csodabogár. Kábé három nevet tudtam belőle kiszedni az osztályból, mind fiúnevek, a csajok szerinte említésre se méltóak. 🙂 Csillagot meg az új barátnője nagyon segíti, a fiúk pedig állítólag “mind hülyék”, de asszem ezzel hatodik táján mindannyian így voltunk. 🙂

      Kedvelés

  1. Veletek izgultam, idegeskedtem az elmúlt éveket. Azt hiszem, jó döntés volt a kamaszok iskolába küldése, annál is inkább, mert közelednek a középiskolás évek. Így könnyebb lesz a beilleszkedés, ami, valljuk be, Virágnak sem volt egyszerű. Szerencsére mostanra már nagyon rendben van. Pozitív csalódás volt a két gyerkő sikeres iskolakezdése, és az összes csemete vizsgája. Dicséret illeti a kedves, barátságos, segítőkész tanárokat, akik megkönnyítették az első napokat.

    Kedvelés

    • Köszönjük, Nagymami! Te vagy a legcukibb nagymama! Számomra nagy megkönnyebbülés most, meg kell mondjam. És nekem is nagy meglepetés mind a vizsgaeredmények, mind az, hogy nem lázadnak ezerrel a suli ellen. Tudom, ezek még csak az első napok, biztos lesznek nehézségek, de hát azok itthon is voltak…

      Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s